Régészeti leletek

A népvándorlás korának szinte minden népe hagyott hátra régészeti leleteket. Magángyűjteményben találhatók az Ernyőben előkerült szkíta harcos bronzból készült nyílhegyei. A szarmata, jazzig törzsek időszámításunk utáni második századtól – mintegy háromszáz éven keresztül – sűrűn népesítették be a tájat. Hagyatékukból a korai római császárság idejéből származó Tiberius ezüst érme a legritkább leletek közé tartozik.

A legértékesebb lelet a népvándorlás korából származik. A Czakó-haIomból került elő 1870-ben, a nevezetes, hun, áldozati bronzüst. A világ legnagyobb méretű hun áldozati bronzüstjét a Nemzeti Múzeum őrzi. A páratlan szépségű edényt a község címerébe emelte. Az avarok lelőhelyein gyöngyöket, nyílhegyet gyűjtöttek. A honfoglaló magyarság megtelepedését igazolja a Kákáson előkerült gazdag női lovas sír. Az aranyozott ezüstből készült lószerszám díszek, a nő ékszerei előkelő személyre utalnak. Szintén a Nemzeti Múzeum őrzi.