Református Egyházközség

A Törteli Református Egyházközség rövid története

A török hódoltság után a község csak a XVIII. században kezdett ismét éledezni, melynek lakossága római katolikus felekezetű volt, a protestánsok száma még csekély. A XIX. század közepétől kezd gyarapodni a reformátusok száma, és a század végére már imaházat és parókiát állítottak maguknak. 1890-ben alakult meg a református szórványgyülekezet, de már két év múlva leányegyházzá szervezték, 1894­-ben pedig az “egyházalapító”-ként számon tartott Tóth Sándor kurátor telket adomá­nyozott az egyháznak, hogy azon új imaházat, parókiát és iskolát építsenek, a régieket pedig adják el (ma már senki sem tudja, hogy hol állottak ezek a régi épületek). Nyomban megkezdték az építkezést, mely annyira jól haladt, hogy a templomot Szász Károly püspök még abban az évben -1894- fel is szentelte. Amikor a törteli református leányegyházat az abonyi egyházközséghez csatolták, már volt iskolája, tanítói és lelkészlakása, de még nem volt állandó lelkésze, csak helyettesek látták el a szolgálatokat. Közülük Bálint Sándor alakja emelkedik ki, aki már a templom felszentelésekor végezte a szolgálatokat, és az 1895-ben elhunyt édesanyja emlékére harangot is öntetett az egyháznak. A következő évtizedben jelentős anyagi nehézséggel küszködött a gyülekezet, így önálló anyaegyházközséggé alakulásukat sem 1905-ben, sem a következő évben nem fogadta el a felsőbb egyházi hatóság. Az I. világháborúba bevonult tanítójuk helyettesítésére Maybaum Ilonát, a zsidó felekezetű tanítónőt kérték fel, aki ezt minden ellenszolgáltatás nélkül, az Egyházközség iránti hálából végezte el. 1925-ben Inárcsi Farkas Ferenc és Beretvás János presbiterek, az egyház igen buzgó és áldozatkész tagjai 10-10 katasztrális hold földet adományoztak a lelkész javadalmazására, de az ő nagylelkű adományuk sem tette lehetővé, hogy önálló lelkipásztort fogadjon a gyülekezet.

1925. május 28-án Ravasz László püspök meglátogatta a gyülekezetet, ennek a látogatásnak a tiszteletére az eddigi zsindelytető helyett cseréppel fedték be a templomot. 1942-ben beszakadt a templom tetőzete a ráhullott hatalmas mennyiségű hótól. 1945-ben a romba dőlt templom tégláit a szovjet hadsereg az utca kövezéséhez használta fel. 1950-ben az egyházközség Jászkarajenő fiókegyháza lett, majd 1968-tól ugyanennek társegyháza.

Az egyházközség 1993-ban hozta létre a Nehémiás Templomépítő Alapítványt,melynek segítségével kívánta felépíteni az új templomát. Az alapítvány Kuratóriumának elnöke Szalkay László lelkész, alelnöke dr. Akócsi Zoltán háziorvos, titkára Szalkay Lászlóné lelkész lett. Rajtuk kívül tagjai még a Kuratóriumnak Búcsús Ferenc, Czerócki Lászlóné, Istráb József, Németh Ambrusné, Ungvári Miklósné. Az Alapítvány létrehozásában és további fontos döntések meghozatalában jelentős szerepet vállalt dr. Lévy Jolán. A templomterv elkészítésére a Kuratórium Barbarics Lajos baptista építészt kérte fel, a templom kőműves szerkezeti munkáit Bugyi Zoltán és Pap Rezső vállalkozók vitelezték ki. A templomépítés műszaki ellenőre Kiss Károly lett, a gyülekezet részéről lstráb József gondnok volt jelen nap, mint nap az építkezésnél.

Helyi vállalkozók is szép számmal kivették részüket a munkából, melyet némelyek ingyen, mások igen kedvezményes áron végeztek el. Nagy Ferencasztalos (V), Antal Ferenc ács, Erős József kőműves, Erős Péter lakatos, Nagy István asztalos, Káldi József bádogos, Dávid Dezső műkőfaragó, az Ipartestület és a Silvertis Kft. Az alapítvány ma is működik, a templom felszentelése (2000 aug. 19) után a kerítést készíttette el, most a parkosítás folyik, de tervbe van véve a régi gyülekezeti ház és a pince felújítása is.

A jubileumi év tiszteletére az Egyházközség a templomkertben fából faragott kettős emlékoszlopot állíttatott, melynek tervezője és kivitelezője Bodacz Tiborfafaragó művész. A nagyobbik emlékoszlopon felül a betlehemi csillag, alatta a Szent Korona féldomborműve, középen a Törtelen talált hun bronzüst kifaragva, legalul az életfa ágai által körülölelve egy “MM” szimbólum helyezkedik el. A kisebbik oszlopon az úrvacsora szentségére utal a kehely és a kenyér, a zászlós bárány pedig Isten Fiát, Jézus Krisztust jelképezi, aki győzelmet aratott a halál felett.

Az Egyházközség lelkésze: Sőreg Norbert, gondnoka Istráb József.

E-mail cím: jaszkarajeno.ref@gmail.com
Istentisztelet időpontja: vasárnap és ünnepnapokon délelőtt 9 óra