Törtel
1. A jegyző kúttal kapcsolatos engedélyezési eljárása
Alapfogalmak
A kúttal kapcsolatos engedélyezési eljárások tekintetében szükséges egy-két alapfogalom ismerete, így:
- Házi ivóvíz igény: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény és a törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti polgár bejelentett lakóhelyeként nyilvántartott, épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon a magánszemély részéről emberi fogyasztás céljából a személyes szükségletek kielégítéséhez szükséges, saját célú ivóvízműből biztosított, nem gazdasági célú vízigény.
- Saját célú ivóvízmű: a házi ivóvízigényt szolgáló víztermelő létesítmény, a hozzá tartozó csatlakozó és házi ivóvízhálózat, illetve a víztisztítási feladatokat ellátó vízi-létesítmény, amely a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szerint nem minősül vízi-közműnek, és amely kevesebb, mint 50 személy ivóvízellátását biztosítja.
A jegyző engedélyezési körébe tartozó kút
Olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez kell jegyzői engedély, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
a) 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel, és nem veszi igénybe, illetve nem érinti a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi-létesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt - belső, külső és hidrogeológiai védőidomot, védőterületet, valamint karszt- vagy rétegvízkészletet,
b) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
c) nem gazdasági célú vízigény.
Az a kút, mely a fenti feltételeknek nem felel meg, az vízjogi engedély köteles, és nem jegyzői, hanem vízügyi hatósági jogkörbe tartozik!
1.1. A kút létesítésének engedélyezése
1.1.1. Kút létesítés engedélyezésének feltételei
A kút létesítésének engedélyezési feltételeit a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (3) bekezdése határozza meg.
Az engedélyezés alapvető feltételei:
a) a kitermelt víz használata során keletkező szennyvíznek a környezetet nem veszélyeztető módon való elhelyezése,
b) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendelet szerinti követelmények maradéktalan teljesítése.
1.1.1.1. A kitermelt víz használata során keletkező szennyvíz környezetet nem veszélyeztető módon való elhelyezésének feltétele
A kitermelt víz használata során keletkező szennyvíz környezetet nem veszélyeztető módon való elhelyezésének feltétele: a jegyzői hatáskörbe tartozó, a háztartási szennyvíz tisztítását és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízi létesítmény megléte.
A létesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fenntartásához és megszüntetéséhez szintén jegyzői engedély szükséges.
1.1.1.2. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendelet szerinti követelmények
A 72/199. (V. 22.) Kormányrendelet kimondja, hogy a saját célú ivóvízmű, tehát a házi ivóvíz igény kielégítésére szolgáló vízi-létesítmény engedélyezése során az engedély iránti kérelemhez a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet szerinti mellékletet kell csatolni.
A 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletet 2018. január 1-jével hatályon kívül helyezte a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 7. §-a.
A 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. §-a kimondja, hogy a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi engedélyezéséhez szükséges dokumentáció tartalmát a jogszabály 2. melléklete tartalmazza.
Így a kérelmezőnek a jegyző részére a kút létesítése iránti kérelemhez a 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. melléklet "I. A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi létesítési engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalma" részében meghatározott tartalmú dokumentumot kell benyújtania.
1.1.2. Kút létesítési engedélyezés tilalma
Nem lehet új saját célú ivóvízművet telepíteni 2016. VI. 15.-től, ha az ingatlant határoló közterületen az ivóvíz-törzshálózat műszakilag elérhető és rendelkezésre áll a szükséges vízmennyiség.
(A 2016. VI. 15.-i dátum a 147/2010. Korm. rend. 16/C. § (1) a) bekezdés hatálybalépésének dátuma.)
1.1.3. A kút létesítés engedélyezési folyamata
Kérelem
A kút létesítés engedélyezése iránt kérelmet kell benyújtani.
A kérelemnek formanyomtatványa nincs, de a kérelemhez csatolni kell a 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. melléklet I. pontjában meghatározott tartalmi elemeket magában foglaló dokumentumot (tervet).
A kérelem vizsgálata
Az engedélyezés előtt a jegyző köteles vizsgálni azt, hogy:
- a kút létesítésének engedélyezése jegyzői hatáskörbe tartozik-e,
- nem áll-e fenn kút létesítési engedélyezési tilalom, illetve
- a kérelmező a szükséges mellékletet (dokumentumot) csatolta-e.
Az ügy áttétele hatáskör hiánya miatt
Ha a kút létesítésének engedélyezése nem jegyzői hatásköbe tartozik, akkor az ügyet végzéssel átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező vízügyi hatóságnak.
Hiánypótlási felhívás
Ha a kérelmező nem csatolta a szükséges mellékletet, akkor a jegyző végzéssel hiánypótlásra hívja fel.
Az eljárás megszüntetése, ha annak okai fennállnak
Az eljárás megszüntetésének lehetséges okait az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 47. § (1) bekezdés tartalmazza.
Függő hatályú döntés
Ha a kérelem nem intézhető el a sommás eljárás keretében, akkor a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül függő hatályú döntést kell hozni.
A döntés formája jelen esetben határozat.
A függő hatályú döntésben az engedély megadásáról kell dönteni, melyhez joghatások csak akkor fűződnek, ha
- az ügyintézési határidő leteltével végleges döntés nem születik, vagy az eljárás megszüntetésre kerül, illetve
- az engedély megadásáról szóló függő hatályú döntés jogerőre emelkedéséről a kérelmező a hatóságtól külön értesítést kap.
Az engedély megadása
Az engedély tartalmára vonatkozó vízgazdálkodási jogszabályi előírás nincs.
Az engedélybe – az Ákr. előírásainak figyelembe vételén túl - rögzíteni indokolt az alábbiakat:
- az engedély feljogosítja a kérelmezőt az engedélyben meghatározott vízi-létesítmény, jelen esetben a saját célú kút megépítésére,
- a kérelmező köteles a vízi-létesítmény (kút) használatba vételéhez, üzemeltetéséhez szükséges hatósági engedély megszerzésére, azaz az üzemeltetési engedélyeztetésre,
- a létesítési engedély érvényességi idejét, valamint az érvényességi idővel kapcsolatos előírásokat,
- kérelmező köteles a kutat a létesítési engedély szerint létesíteni, ellenkező esetben vízgazdálkodási bírsággal sújtható.
Az engedély megtagadása
A jegyző köteles az engedély iránti kérelmet határozatban elutasítani, ha:
- a vízi-közmű hálózat a kút létesítéssel érintett ingatlan határán lévő közterületen rendelkezésre áll, és biztosított a szükséges vízmennyiség,
- ha az általános kút létesítési feltételek nem állnak fenn.
Az engedély elutasításakor indokolt figyelmeztetni az érintett személyeket arra, hogy az engedély nélküli kútlétesítés vízgazdálkodási bírságot von maga után.
1.2. A kút üzemeltetésének engedélyezése
1.2.1. Kút üzemeltetés engedélyezésének feltételei
A kút üzemeltetési engedélyezés feltételeit a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (3) bekezdése - az általános engedélyezési feltételek szerint - határozza meg.
Az engedélyezés alapvető feltételei:
a) a kitermelt víz használata során keletkező szennyvíznek a környezetet nem veszélyeztető módon való elhelyezése,
b) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendelet szerinti követelmények maradéktalan teljesítése.
A részletes feltételek megegyeznek a létesítési engedélyezés feltételeinél leírtakkal, ezért itt ismét rögzítésre nem kerülnek.
1.2.2. Az üzemeltetési feladatok
A 147/2010. (IV. 29.) Korm. rend. 16//A. § (3) bekezdése írja elő, hogy melyek a kút üzemeltetési feladatatok. Így a saját célú ivóvízmű üzemeltetése magában foglalja:
a) a saját célú ivóvízmű fenntartását,
b) a saját célú ivóvízmű védelmét és
c) az ivóvízminőség vizsgálatát.
A saját célú ivóvízmű védelme
A saját célú ivóvízmű üzemeltetés során történő védelmét úgy kell megvalósítani, hogy a vízkivétel körül 10 méteres körzet a saját ingatlanon belül legyen.
Az ingatlan tulajdonosának vagy az üzemeltetőnek ezen a területen belül meg kell akadályozni a szennyezőanyagok saját célú ivóvízműbe és a környező földtani közegbe történő bocsátását.
Az ivóvízminőség vizsgálata
A saját célú ivóvízműből a közvetlen emberi fogyasztásra kerülő víz minőségének meg kell felelnie az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti határértékeknek.
A saját célú ivóvízmű üzemeltetője köteles a kitermelt ivóvíz minőségét az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklet A) rész 4. pontjában felsorolt paraméterek tekintetében:
- az üzemeltetési engedélyezés alkalmával, illetve
- ezt követően háromévente
ellenőrizni vagy ellenőriztetni.
Az üzemeltetés során a járási hivatal által lefolytatott további vízminőség vizsgálat
A 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 16/B. § (2) bekezdése alapján a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a helyben fennálló kockázatok figyelembevételével további vizsgálatokat írhat elő. A vizsgálatot a hivatkozott kormányrendelet 16/A. § (5) bekezdése szerinti ellenőrzés után 12 hónapon belül kell elvégezni.
A saját célú ivóvízmű üzemeltetője köteles a vizsgálati eredményeket a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, mint szakértő részére a kézhezvételtől számított 15 napon belül megküldeni. A vizsgálati eredmények alapján a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala 15 napon belül kiértékeli, és dönt a további szükséges intézkedések megtételéről.
Az üzemeltetési feladatok ellátója
Az üzemeltetési tevékenységeket (azaz a saját célú ivóvízmű fenntartását, védelmét, és a vízminőség vizsgálatát) az alábbiak szerint lehet ellátni:
- a kötelezettség alapvetően a tulajdonost terheli, de
- a saját célú ivóvízmű tulajdonosa írásbeli szerződésben átengedheti a kötelezettségek teljesítését, amennyiben az üzemeltető részéről a személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak.
1.2.3. Az üzemeltetési engedély érvényességi időt követő ismételt kiadásának tilalma
Ha az ingatlant határoló területen az ivóvíz-törzshálózat műszakilag elérhető és rendelkezésre áll a szükséges ivóvízmennyiség, és ha az adott saját célú ivóvízmű (2016. VI. 15.-ét megelőzően kiadott) üzemeltetési engedéllyel rendelkezik, akkor az üzemeltetési engedély érvényességi idejének lejártát követően új üzemeltetési engedély nem adható ki, és a vízhasználó köteles a víziközmű-szolgáltatást igénybe venni.
(A 2016. VI. 15. -i dátum a 147/2010. Korm. rend. 16/C. § (1) a) bekezdés hatálybalépésének dátuma.)
Ha az ivóvízmű más célra nem kerül továbbhasznosításra, akkor az üzemeltetési engedély érvényességi idejének lejártától számított 2 éven belül gondoskodni kell a szakszerű eltömedékeléséről, bontásáról.
1.2.4. Az üzemeltetési engedély tilalma
Ha a vízimunka elvégzése, illetve a vízi létesítmény megépítése vagy átalakítása jogerős hatósági engedély nélkül, vagy a jogerős hatósági engedélytől eltérően történt, a létesítő részére az üzemeltetési engedély kiadása megtagadható.
1.2.5. Az üzemeltetési engedélyezés folyamata
Kérelem
Üzemeltetési engedély szükséges a kút használatbavételéhez, használatához.
A kérelemnek formanyomtatványa nincs.
Az engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmára vonatkozó előírásokat a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. melléklet II. része tartalmazza. A hivatkozott BM rendelet alkalmazására vonatkozó előírást a BM rendelet 2. §-a mondja ki.
A kérelem vizsgálata
Az engedélyezés előtt a jegyző köteles vizsgálni azt, hogy:
- a kút üzemeltetési engedélyezése jegyzői hatáskörbe tartozik-e,
- nem áll-e fenn kút üzemeltetési engedélyezési tilalom, illetve
- a kérelmező kérelme megfelelő adattartalmú-e, benyújtotta-e a BM rendelet szerinti tartalmú dokumentumot.
Az ügy áttétele hatáskör hiánya miatt
Ha a kút üzemeltetési engedélyezése nem jegyzői hatásköbe tartozik, akkor az ügyet végzéssel átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező vízügyi hatóságnak.
Hiánypótlási felhívás
Ha a kérelmező által benyújtott kérelem hiányos, akkor a jegyző végzéssel hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet.
Az eljárás megszüntetése, ha annak okai fennállnak
Az eljárás megszüntetésének lehetséges okait az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 47. § (1) bekezdés tartalmazza.
Az engedély megadása
Az engedély tartalmára vonatkozó vízgazdálkodási jogszabályi előírás nincs.
Az engedélybe – az Ákr. előírásainak figyelembe vételén túl - rögzíteni indokolt az alábbiakat:
- a kút, mint vízi-létesítmény üzemeltetésének engedélyezését, az érintett létesítmény főbb üzemeltetési adatait, az üzemeltetés során végezendő önellenőrzés feltételeit,
- az üzemeltetéssel összefüggő feltételeket, jogokat és kötelezettségeket,
- az üzemeltetés jogcímét, ha az üzemeltető nem a létesítési engedélyben szereplő személy,
- az üzemeltetési engedély érvényességi idejét, valamint az érvényességi idővel kapcsolatos előírásokat, miszerint az engedély érvényességi ideje alatt lehet csak a kutat üzemeltetni.
A jogszabály utal arra, hogy az üzemeltetési engedélyt érvényességi idő megjelölésével kell kiadni. A konkrét érvényességi időt azonban nem adja meg. Mivel a hatóságnak három évenként kell ellenőrizni a saját célú ivóvízmű üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátását, ezért indokolt az üzemeltetési engedély érvényességi idejét legalább három évben meghatározni.
Az engedély megtagadása
A jegyző köteles az üzemeltetési engedély iránti kérelmet határozatban elutasítani, ha:
- a vízi-közmű hálózat a kút létesítéssel érintett ingatlan határán lévő közterületen rendelkezésre áll, és biztosított a szükséges vízmennyiség,
- ha az általános kút létesítési feltételek nem állnak fenn.
Az engedély elutasításakor indokolt figyelmeztetni az érintett személyeket arra, hogy az engedély nélküli kútüzemeltetés vízgazdálkodási bírságot van maga után.
1.3. A kút fennmaradásának engedélyezése
1.3.1. A kút fennmaradása engedélyezésének feltétele
A kút fennmaradási engedélyezés részletes feltételeit a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (3) bekezdés c) pontja határozza meg.
Így a fúrt kút fennmaradási engedélyezése során alapvető feltétel, hogy a jegyző az illetékes vízügyi hatóságot szakértőként bevonja, és a vízügyi hatóság megállapítása, hogy a kút a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jegyző engedélyezési hatáskörébe tartozó vízgazdálkodási hatósági hatáskörbe tartozik, és az nem veszélyezteti a vízkészletek védelméhez fűződő érdekeket.
A jegyző tehát csak akkor adhat fennmaradási engedélyt, ha a kút fennmaradási engedélyezés az ő hatáskörébe tartozik, és a kút egyéb engedélyezési feltételei is fennállnak.
1.3.2. A kút fennmaradási engedélyezésének tilalma
A kút fennmaradását nem lehet engedélyezni akkor, ha nem állnak fenn a kút létesítésének, illetve újabb üzemeltetési engedélyezésének feltételei azért, mivel a kúttal érintett ingatlant határoló közterületen az ivóvíz-törzshálózat műszakilag elérhető, és rendelkezésre áll a szükséges vízmennyiség.
1.3.3. A kút fennmaradási engedélyezés folyamata
Kérelem
A kút fennmaradásának engedélyezése iránt kérelmet kell benyújtani annak, aki a kutat engedély nélkül létesítette.
Az engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmára vonatkozó előírásokat a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. melléklet II. része tartalmazza. A hivatkozott BM rendelet alkalmazására vonatkozó előírást a BM rendelet 2. §-a mondja ki.
A kérelem vizsgálata
Az engedélyezés előtt a jegyző köteles vizsgálni azt, hogy:
- a kút fennmaradási engedélyezése jegyzői hatáskörbe tartozik-e, ennek érdekében szakhatósági állásfoglalást kér a vízügyi hatóságtól,
- nem áll-e fenn kút létesítési engedélyezési tilalom, illetve
- a kérelem a szükséges adatokat tartalmazza-e, benyújtásra került-e a BM rendelet szerinti tartalmú dokumentum.
Az ügy áttétele hatáskör hiánya miatt
Ha a kút létesítésének engedélyezése - egyértelműen, illetve a vízügyi hatóság szakhatóságai állásfoglalása alapján - nem jegyzői hatásköbe tartozik, akkor az ügyet a jegyző végzéssel átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező vízügyi hatóságnak.
Hiánypótlási felhívás
Ha a kérelmező kérelme hiányos, és emiatt az ügyben érdemi előrelépés nem történhet, akkor a jegyző végzéssel hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet.
Az eljárás megszüntetése, ha annak okai fennállnak
Az eljárás megszüntetésének lehetséges okait az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 47. § (1) bekezdés tartalmazza.
Az engedély megadása
Az engedély tartalmára vonatkozó vízgazdálkodási jogszabályi előírás az, hogy a hatóság az engedély nélküli, vagy hatósági engedélytől eltérően épített, átalakított vízi létesítmény megvizsgálása után - az eset összes körülményére is figyelemmel - a létesítő részére:
- a fennmaradási engedélyt utólag megadja,
- egyidejűleg vízgazdálkodási bírság megfizetését is előírja.
alapján.
Az engedélybe – az Ákr. előírásainak figyelembe vételén túl - rögzíteni indokolt az alábbiakat:
- az engedély feljogosítja a kérelmezőt arra, hogy az engedélyben meghatározott kutat, engedély szerinti állapotban megtartsa,
- a kérelmező köteles a vízi-létesítmény (kút) használatba vételéhez, üzemeltetéséhez szükséges hatósági engedély megszerzésére, azaz az üzemeltetési engedélyeztetésre.
- a kérelmezőt vízgazdálkodási bírság terheli.
Az engedély megtagadása
A jegyző köteles az engedély iránti kérelmet határozatban elutasítani, ha:
- a vízi-közmű hálózat a kút létesítéssel érintett ingatlan határán lévő közterületen rendelkezésre áll, és biztosított a szükséges vízmennyiség,
- ha az általános kút létesítési feltételek nem állnak fenn.
Az engedély elutasításakor indokolt figyelmeztetni az érintett személyeket arra, hogy az engedély nélküli kút üzemeltetés vízgazdálkodási bírságot von maga után.
1.4. A kút megszüntetésének engedélyezése
1.4.1. Kút megszüntetés engedélyezésének feltételei
A kút megszüntetésnek jogszabályban meghatározott feltételei nincsenek.
1.4.2. A kút megszüntetés tilalma
A kút megszüntetési tilalomra vonatkozó előírás nincs. Azonban azt figyelembe kell venni, hogy amennyiben az ingatlanon olyan építmény van, amelyhez az építésügyi jogszabályok szerint szükség van ivóvíz biztosítására, a tulajdonosnak legitim módon biztosítani kell a megfelelő ivóvíz ellátást.
1.4.3. A kút megszüntetés folyamata
Kérelem
A kút megszüntetését engedélyeztetni kell.
Az engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmára vonatkozó előírásokat a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. melléklet III. része tartalmazza. A hivatkozott BM rendelet alkalmazására vonatkozó előírást a BM rendelet 2. §-a mondja ki.
A kérelem vizsgálata
Az engedélyezés előtt a jegyző köteles vizsgálni azt, hogy a kút megszüntetésének engedélyezése jegyzői hatáskörbe tartozik-e.
Az ügy áttétele hatáskör hiánya miatt
Ha a kút megszüntetésének engedélyezése nem jegyzői hatásköbe tartozik, akkor az ügyet végzéssel átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező vízügyi hatóságnak.
Az engedély megadása
Az engedély tartalmára vonatkozó vízgazdálkodási jogszabályi előírás nincs.
A megszüntetést engedélyező határozatban rendelkezni kell arról, hogy:
- az engedély feljogosítja a tulajdonost arra, hogy az engedélyben meghatározott kutat elbontsa, leszerelje, eltávolítsa, eltömedékelje,
- mennyi ideig érvényes az engedély. (Az engedély a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet
4/A. § (7) bekezdése alapján két évig hatályos.)
Célszerű figyelmezetni a kérelmezőt arra, hogy a használaton kívül helyezett kútba hulladékot betölteni, szenny- és csapadékvizet bevezetni tilos.
2. A házi ivóvíz igény kielégítésére szolgáló kúthoz tartozó víztisztítói
vízi-létesítménnyel kapcsolatos jegyzői engedélyek
Alapfogalmak
A vonatkozó alapfogalmakat lásd a 1. pont alatt.
A jegyző engedélyezési körébe tartozó víztisztító
Olyan házi ivóvíz igény kielégítésére szolgáló kúthoz tartozó víztisztító vízi-létesítmények létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez kell jegyző engedélye, melyekre igaz, hogy:
- az épülettel, vagy annak építésére jogosító határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és
- magánszemélyek részéről jelentkező igényhez kapcsolódik.
Az a víztisztító, mely a fenti feltételeknek nem felel meg, az vízjogi engedély köteles, és nem jegyzői, hanem vízügyi hatósági jogkörbe tartozik.
2.1. Víztisztító létesítésének engedélyezése
2.1.1. Víztisztító létesítés engedélyezésének feltétele
A víztisztító létesítés engedélyezés feltételeit a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet nem határozza meg.
A vízkezelésre, víztisztításra vonatkozó előírásokat a 147/2010. (IV. 26.) Korm. rendelet tartalmaz, így kimondja, hogy:
- a vízkezelési eljárást a víz fizikai, kémiai, bakteriológiai, toxikológiai, radiológiai és biológiai tulajdonágainak, az esetleges változásoknak és a felhasználás céljának megfelelően kell megválasztani,
- a vízkezelő berendelésekre, mint vízi-létesítmény engedélyezésére hatósági engedély szükséges,
- ivóvízkezelésre kizárólag az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendelet szerint erre a célra engedélyezett technológia, anyag és eszköz alkalmazható.
A 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet szól az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről. A hivatkozott kormányrendelet szintén kimondja, hogy csak az e kormányrendeletnek megfelelő vízzel érintkezésbe kerülő anyagok, termékek és technológiák használhatóak.
(Fontos, hogy a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 1. § (2a) bekezdés kimondja, hogy a hivatkozott kormányrendelet rendelkezéseit mely esetekben kell, illetve nem kell alkalmazni.)
2.1.2. Víztisztító létesítés engedélyezésének tilalma
A víztisztító létesítését meg kell tiltani akkor, ha a víztisztítóval érintett kút tekintetében az üzemeltetési engedély nem került kiadásra, és ha az ingatlant határoló közterületen az ivóvíz-törzshálózat műszakilag elérhető és rendelkezésre áll a szükséges vízmennyiség.
2.1.3. A víztisztító létesítés engedélyezés folyamata
Kérelem
A víztisztító létesítés engedélyezése iránt kérelmet kell benyújtani.
A kérelemhez célszerű csatolni azt az igazolást, tanúsítványt, mi szerint a víztisztító az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendelet szerint erre a célra engedélyezett technológia, anyag és eszköz alkalmazásával működik.
A kérelem vizsgálata
Az engedélyezés előtt a jegyző köteles vizsgálni azt, hogy:
- a víztisztító létesítésének engedélyezése jegyzői hatáskörbe tartozik-e,
- nem áll-e fenn víztisztító létesítési engedélyezési tilalom, illetve
- a kérelmező által benyújtott kérelem az ügy eldöntéséhez szükséges adatokat tartalmazza-e.
Az ügy áttétele hatáskör hiánya miatt
Ha a víztisztító létesítésének engedélyezése nem jegyzői hatásköbe tartozik, akkor az ügyet a jegyző végzéssel átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező vízügyi hatóságnak.
Hiánypótlási felhívás
Ha a kérelmező kérelme hiányos, tartalma miatt az ügy nem eldönthető, a jegyző végzéssel hiánypótlásra hívhatja fel az ügyfelet.
Az eljárás megszüntetése, ha annak okai fennállnak
Az eljárás megszüntetésének lehetséges okait az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 47. § (1) bekezdés tartalmazza.
Függő hatályú döntés
Ha a kérelem nem intézhető el a sommás eljárás keretében, akkor a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül függő hatályú döntést kell hozni.
A döntés formája jelen esetben határozat.
A függő hatályú döntésben az engedély megadásáról kell dönteni, melyhez joghatások csak akkor fűződnek, ha
- az ügyintézési határidő leteltével végleges döntés nem születik, vagy az eljárás megszüntetésre kerül, illetve
- az engedély megadásáról szóló függő hatályú döntés jogerőre emelkedéséről a kérelmező a hatóságtól külön értesítést kap.
Az engedély megadása
Az engedély tartalmára vonatkozó vízgazdálkodási jogszabályi előírás nincs.
Az engedélybe - az Ákr. előírásainak figyelembe vételén túl - rögzíteni indokolt az alábbiakat:
- az engedély feljogosítja a kérelmezőt az engedélyben meghatározott víztisztító megépítésére,
- a kérelmező köteles a víztisztító használatba vétele érdekében a tényleges üzemeltetés megkezdése előtt a jegyzőtől üzemeltetési engedélyt kérni,
- a létesítési engedély érvényességi idejét, valamint az érvényességi idővel kapcsolatos előírásokat,
- kérelmező köteles a víztisztítót a létesítési engedély szerint létesíteni, ellenkező esetben vízgazdálkodási bírsággal sújtható.
Az engedély megtagadása
A jegyző köteles a víztisztító létesítési engedély iránti kérelmet határozatban elutasítani, ha:
- a vízi-közmű hálózat a víztisztító létesítéssel érintett ingatlan határán lévő közterületen rendelkezésre áll, és biztosított a szükséges vízmennyiség,
- ha a víztisztító létesítés általános feltételi nem állnak fenn.
Az engedély elutasításakor indokolt figyelmeztetni a kérelmezőt arra, hogy az engedély nélküli víztisztító létesítés vízgazdálkodási bírságot von maga után.
2.2. A víztisztító üzemeltetésének engedélyezése
2.2.1. Víztisztító üzemeltetés engedélyezésének feltételei
A víztisztító üzemeltetési engedélyezés feltételeit a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet közvetlenül nem határozza meg.
2.2.2. Üzemeltetési feladatok
Mivel a víztisztító létesítmény a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rend 2. § 28. a) pontjában meghatározottak alapján saját célú ivóvízműnek minősül, erre a létesítményre is vonatkoztatni kell a kormányrendeletben szereplő vízmű üzemeltetési előírásokat.
Így a víztisztító létesítmény üzemeltetése - 147/2010. (IV. 29.) Korm. rend. 16/A. § (3) bekezdése alapján - magában foglalja:
a) a víztisztító létesítmény fenntartását,
b) a víztisztító létesítmény védelmét és
c) az ivóvízminőség vizsgálatát.
Az üzemeltetési feladatok tartalma összességében megegyezik a saját célú kút üzemeltetésénél leírtakkal, ezért itt ismét rögzítésre nem kerülnek.
Az üzemeltetési feladatok ellátója
A víztisztító létesítmény üzemeltetési tevékenységeket az alábbiak szerint lehet ellátni:
- a kötelezettség alapvetően a tulajdonost terheli, de
- a víztisztító tulajdonosa írásbeli szerződésben átengedheti a kötelezettségek teljesítését másnak, amennyiben az üzemeltetést vállaló részéről a személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak.
2.2.3. A üzemeltetési engedély érvényességi idő lejártát követő ismételt kiadásának tilalma
Ha az ingatlant határoló területen az ivóvíz-törzshálózat műszakilag elérhető és rendelkezésre áll a szükséges ivóvízmennyiség, ha az adott saját célú ivóvízmű, azaz a víztisztító létesítmény (2016. VI. 15.-étmegelőzően kiadott) üzemeltetési engedéllyel rendelkezik, akkor az üzemeltetési engedély érvényességi idejének lejártát követően új üzemeltetési engedély nem adható ki, és a vízhasználó köteles a víziközmű-szolgáltatást igénybe venni.
(A 2016. VI. 15. - i dátum a 147/2010. Korm. rend. 16/C. § (1) a) bekezdés hatálybalépésének dátuma.)
Ha az ivóvízmű más célra nem kerül továbbhasznosításra, akkor az üzemeltetési engedély érvényességi idejének lejártától számított 2 éven belül gondoskodni kell a szakszerű bontásáról.
2.2.4. Az üzemeltetési engedély kiadásának tilalma
Ha a víztisztító létesítése vagy átalakítása jogerős hatósági engedély nélkül, vagy a jogerős hatósági engedélytől eltérően történt, a létesítő részére az üzemeltetési engedély kiadása megtagadható.
2.2.5. Az üzemeltetés engedélyezésének folyamata
Kérelem
Üzemeltetési engedély szükséges a vízi-létesítmény használatbavételéhez, használatához.
A kérelemnek jogszabályban meghatározott tartalmi követelménye nincs.
A kérelem vizsgálata
A víztisztító üzemeltetési engedélyezés előtt a jegyző köteles vizsgálni azt, hogy:
- a víztisztító üzemeltetési engedélyezése jegyzői hatáskörbe tartozik-e,
- nem áll-e fenn víztisztító üzemeltetési engedélyezési tilalom, illetve
- a kérelmező kérelme megfelelő adattartalmú-e.
Az ügy áttétele hatáskör hiánya miatt
Ha a víztisztító üzemeltetési engedélyezése nem jegyzői hatásköbe tartozik, akkor az ügyet a jegyző végzéssel átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező vízügyi hatóságnak.
Hiánypótlási felhívás
Ha a kérelmező által benyújtott kérelem hiányos, akkor a jegyző végzéssel hiánypótlásra hívhatja fel az ügyfelet a hiányosságok pótlására.
Az eljárás megszüntetése, ha annak okai fennállnak
Az eljárás megszüntetésének lehetséges okait az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 47. § (1) bekezdés tartalmazza.
Az engedély megadása
Az engedély tartalmára vonatkozó vízgazdálkodási jogszabályi előírás nincs.
Az üzemeltetési engedélynek tartalmaznia kell:
- a víztisztító üzemeltetésének engedélyezését, az érintett létesítmény főbb üzemeltetési adatait, az üzemeltetés során végezendő önellenőrzés feltételeit,
- az üzemeltetéssel összefüggő feltételeket, jogokat és kötelezettségeket,
- az üzemeltetés jogcímét, ha az üzemeltető nem a létesítési engedélyben szereplő személy,
- az üzemeltetési engedély érvényességi idejét, valamint az érvényességi idővel kapcsolatos előírásokat, miszerint az engedély érvényességi ideje alatt lehet csak a víztisztítót üzemeltetni.
A jogszabály utal arra, hogy az üzemeltetési engedélyt érvényességi idő megjelölésével kell kiadni. A konkrét érvényességi időt azonban nem adja meg. Mivel a hatóságnak három évenként kell ellenőrizni a saját célú ivóvízmű üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátását, ezért indokolt a víztisztító üzemeltetési engedély érvényességi idejét legalább három évben meghatározni.
Az üzemeltetési engedély érvényességi idejét célszerű a kút üzemeltetési engedélyével is összhangba hozni, mivel az üzemeltetési, - az üzemeltetés során elvégezendő - ellenőrzési feladatok összekapcsolódnak.
Az engedély megtagadása
A jegyző köteles az üzemeltetési engedély iránti kérelmet határozatban elutasítani, ha:
- a vízi-közmű hálózat a víztisztító létesítéssel érintett ingatlan határán lévő közterületen rendelkezésre áll, és biztosított a szükséges vízmennyiség,
- ha a víztisztító létesítési feltételek nem állnak fenn.
Az engedély elutasításakor indokolt figyelmeztetni az érintett személyeket arra, hogy az üzemeltetési engedéllyel nem rendelkező víztisztító használata vízgazdálkodási bírságot von maga után.
2.3. A víztisztító fennmaradásának engedélyezése
2.3.1. A víztisztító fennmaradása engedélyezésének feltétele
Víztisztító fennmaradási engedélyezési feltételt a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet nem határoz meg.
Az engedélyezés során azonban figyelembe kell venni azt, hogy a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 16/A. § (2) bekezdésben foglaltaknak érvényt kell szerezni.
Azaz ivóvízkezelésre kizárólag az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) kormányrendeletben erre a célra engedélyezett technológia, anyag és eszköz alkalmazható.
2.3.2. A víztisztító fennmaradási engedélyezésének tilalma
A víztisztító fennmaradását nem lehet engedélyezni akkor, ha nem állnának fenn a víztisztító létesítésének, illetve újabb üzemeltetési engedélyezésének feltételei azért, mivel a víztisztítóval érintett ingatlant határoló közterületen az ivóvíz-törzshálózat műszakilag elérhető, és rendelkezésre áll a szükséges vízmennyiség.
2.3.3. A víztisztító fennmaradási engedélyezés folyamata
Kérelem
A víztisztító fennmaradásának engedélyezése iránt kérelmet kell benyújtani annak, aki a kúthoz tartozó víztisztító létesítményt engedély nélkül létesítette.
A kérelemnek forma-nyomtatványa nincs. A kérelemhez célszerű csatolni azt az igazolást, tanúsítványt, ami szerint a víztisztító az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendelet szerint erre a célra engedélyezett technológia, anyag és eszköz alkalmazásával működik.
A kérelem vizsgálata
Az engedélyezés előtt a jegyző köteles vizsgálni azt, hogy:
- a víztisztító engedélyezése jegyzői hatáskörbe tartozik-e,
- nem áll-e fenn víztisztító létesítési engedélyezési tilalom, illetve
- a kérelem a szükséges adatokat tartalmazza-e,
- fenn állnak-e az engedélyezés feltételei.
Az ügy áttétele hatáskör hiánya miatt
Ha a víztisztító létesítésének engedélyezése nem jegyzői hatásköbe tartozik, - mivel nem állnak fenn a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételek - akkor az ügyet a jegyző végzéssel átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező vízügyi hatóságnak.
Hiánypótlási felhívás
Ha a kérelmező kérelme hiányos, és emiatt az ügyben érdemi előrelépés nem történhet, akkor a jegyző végzéssel hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet.
Az eljárás megszüntetése, ha annak okai fennállnak
Az eljárás megszüntetésének lehetséges okait az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 47. § (1) bekezdés tartalmazza.
Az engedély megadása
Amennyiben a hatóság engedély nélküli, vagy hatósági engedélytől eltérően épített, átalakított vízi létesítmény, így jelen esetben a víztisztító létesítmény megvizsgálása után - az eset összes körülményére is figyelemmel - a létesítő részére:
- a fennmaradási engedélyt utólag megadja,
- egyidejűleg vízgazdálkodási bírság megfizetését írja elő.
Az engedélybe – az Ákr. előírásainak figyelembe vételén túl - rögzíteni indokolt az alábbiakat:
- az engedély feljogosítja a kérelmezőt arra, hogy az engedélyben meghatározott víztisztítót az engedély szerinti állapotban megtartsa,
- a kérelmező köteles a víztisztító használatba vételéhez, üzemeltetéséhez szükséges hatósági engedély megszerzésére, azaz az üzemeltetési engedélyeztetésre,
- a kérelmezőt vízgazdálkodási bírság terheli.
Az engedély megtagadása
A jegyző köteles az engedély iránti kérelmet határozatban elutasítani, ha:
- a vízi-közmű hálózat a víztisztító létesítéssel érintett ingatlan határán lévő közterületen rendelkezésre áll, és biztosított a szükséges vízmennyiség,
- ha a víztisztító létesítésének általános feltételei nem állnak fenn, azaz a tisztított víz minőségi követelményei nem megfelelőek.
Az engedély elutasításakor indokolt figyelmeztetni az érintett személyeket arra, hogy az engedély nélküli víztisztító üzemeltetés vízgazdálkodási bírságot von maga után.
2.4. A víztisztító megszüntetésének engedélyezése
2.4.1. A víztisztító megszüntetése engedélyezésének feltételei
A víztisztító megszüntetésének jogszabályban meghatározott feltételei nincsenek.
2.4.2. A víztisztító megszüntetés tilalma
Víztisztító megszüntetési tilalomra vonatkozó előírás nincs. Azonban azt figyelembe kell venni, hogy amennyiben az ingatlanon olyan építmény van, amelyhez az építésügyi jogszabályok szerint szükség van ivóvíz biztosításra, a tulajdonosnak legitim módon biztosítani kell a megfelelő ivóvíz ellátást, és ez egyes esetekben csak a saját kútból nyert víz minőségének víztisztítóval történő kezelésével érhető el.
2.4.3. A víztisztító megszüntetés folyamata
Kérelem
A víztisztító megszüntetését engedélyeztetni kell.
A megszüntetés kérelmezésére vonatkozó jogszabályban meghatározott külön tartalmai követelmény nincs.
A kérelem vizsgálata
Az engedélyezés előtt a jegyző köteles vizsgálni azt, hogy a víztisztító megszüntetésének engedélyezése jegyzői hatáskörbe tartozik-e.
Az ügy áttétele hatáskör hiánya miatt
Ha a víztisztító megszüntetésének engedélyezése nem jegyzői hatásköbe tartozik, akkor az ügyet végzéssel átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező vízügyi hatóságnak.
Az engedély megadása
Az engedély tartalmára vonatkozó vízgazdálkodási jogszabályi előírás nincs.
A megszüntetést engedélyező határozatban rendelkezni kell arról, hogy:
- az engedély feljogosítja a tulajdonost arra, hogy az engedélyben meghatározott víztisztítót elbontsa, leszerelje, eltávolítsa, eltömedékelje.
- mennyi ideig érvényes az engedély.
3. A háztartási szennyvíz tisztítását és elszikkasztását szolgáló
vízi-létesítménnyel kapcsolatos jegyzői engedélyek
Alapfogalmak
A szennyvíztisztítóval kapcsolatos engedélyezési eljárások tekintetében szükséges egy-két alapfogalom ismerete, így:
- Egyedi szennyvíztisztítás
A jegyző engedélyezési körébe tartozó szennyvíztisztítóval végzett tevékenység a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. § 7. pontja szerint egyedi szennyvíztisztásnak minősül, mivel a kormányrendelet az alábbi fogalom meghatározást használja:
egyedi szennyvíztisztítás: olyan egyedi szennyvíztisztító létesítmények alkalmazása, amelyek legalább 1, legfeljebb 50 lakosegyenérték szennyvízterhelésnek megfelelő települési szennyvíz tisztítását, végző elhelyezését, illetve átmeneti gyűjtését, tárolását szolgálják.
- Egyedi szennyvíztisztításra lehatárolt területek
A 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése meghatározza azokat a területeket, melyek az egyedi szennyvíztisztításra lehatárolásra kerültek.
Ezeken a területeken a szennyvíz keletkezésével érintett ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni a szennyvíz egyedi tisztításáról és ártalommentes elhelyezéséről olyan módon, hogy a szennyvíz elhelyezése ellenőrizhetően nem eredményezheti a felszíni és a felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi állapotának romlását.
A jegyző engedélyezési hatáskörébe tartozó létesítmények
Olyan háztartási szennyvíz tisztítását és elszikkasztását szolgáló vízi-létesítmények létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez kell jegyző engedélye, melyekre igaz, hogy:
- 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó, és
- kizárólag háztartási szennyvíz tisztítására és a tisztított szennyvíz elszikkasztására szolgál.
Az a szennyvíztisztító, mely a fenti feltételeknek nem felel meg, az vízjogi engedély köteles, és nem jegyzői, hanem vízügyi hatósági jogkörbe tartozik.
3.1. A szennyvíztisztító létesítmény létesítés engedélyezése
3.1.1. A szennyvíztisztító létesítése engedélyezésének feltétele
Az egyedi szennyvíztisztító berendezés létesítésének szabályai
A 147/2010. Korm. rendelet 25. § (1) bekezdése kimondja, hogy egyedi szennyvíztisztító berendezés:
- a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormány rendeletnek, valamint
- a 147/2010. Korm. rendelet 26. §- ban foglalt rendelkezéseknek
megfelelően létesíthető.
3.1.1.1. Az engedélyezés alapfeltételei a 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet szerint
A szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény alapfeltételeit a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdése határozza meg.
A szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény akkor engedélyezhető, ha:
a) az ingatlan mentén a szennyvízelvezető törzshálózat még nem épült ki, vagy az ingatlannak a megvalósított közműbe történő bekötése - a megvalósítás műszaki költségeihez képest - aránytalanul nagy költséggel jár, továbbá
b) a szikkasztásra a talaj alkalmas, a talajvízháztartást kedvezőtlenül nem befolyásolja, a talajt, a talajvizet, egyéb felszín alatti vizet vagy más befogadót károsan nem szennyez, és elszennyeződéssel nem veszélyeztet, valamint
c) a szennyvíz elhelyezése vízgazdálkodási, közegészségügyi, környezetvédelmi vagy egyéb érdeket nem sért, és megfelel az építmények kialakítására és elhelyezésére vonatkozó jogszabályoknak.
3.1.1.2. Az egyedi szennyvíztisztító berendezés létesítésének feltételei a 147/2010. Korm. rendelet szerint
Az egyedi szennyvíztisztító berendezések létesítésének további feltételeit rögzíti a 147/2010. Korm. rendelet 25. § (2)-(3) bekezdése:
- Egyedi szennyvíztisztító létesítményt bármely területen történő programszerű telepítés, illetve a felszín alatti vizek minősége szempontjából fokozottan érzékeny vagy magas talajvízállású területeken történő egyedi telepítés esetén akkor lehet létesíteni, ha a települési önkormányzat által elfogadott és a vízügyi hatóság által jóváhagyott települési szennyvíztisztítási program ezt lehetővé teszi.
- Egyedi szennyvíztisztító berendezést a felszín alatti vizek védelme szempontjából fokozottan érzékeny területek közül csak azokon a helyeken lehet létesíteni, ahol:
a) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi-létesítmények védelméről szóló kormányrendelet a tisztított szennyvíz szikkasztását nem tiltja, és
b) karsztos területek esetén továbbá akkor, ha a karsztvíztest jó kémiai állapotban van és:
ba) a felszínen vagy 10 méteren belül nem találhatóak mészkő vagy dolomit képződmények, vagy
bb) mész- és dolomitmárga képződmények előfordulása esetén ezekre a területekre vonatkozóan a települési szennyvízkezelési program készítése során végzett vizsgálatok bizonyítják, hogy az elszivárogtatásra kerülő tisztított szennyvíz nem éri el a karsztvizet.
- Egyedi szennyvíztisztító létesítményt akkor lehet létesíteni, ha:
a) az megfelel a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott előírásoknak, és
b) programszerű telepítés esetében az engedélyezési eljárás során a kérelmező mellékeli a felelős szolgáltató üzemeltetésre vonatkozó nyilatkozatát.
A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 16/A. §- a kimondja, hogy:
(1) A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott egyedi szennyvízkezelő létesítményt akkor lehet létesíteni, ha az biztosítja, hogy a tisztított szennyvíz szennyezőanyag-tartalma nem haladja meg a 4. számú mellékletben meghatározott mértéket.
(2) A felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny területen vagy a magas talajvízállású területen csak denitrifikációt is megvalósító egyedi szennyvízkezelő berendezést lehet telepíteni.
Egyedi szennyvíztisztító létesítményt úgy kell létesíteni, hogy:
- az egyedi szennyvíztisztító berendezés esetén az elfolyó tisztított szennyvízből
- tisztítómezővel ellátott oldómedencés létesítmény esetén a tisztító-szűrőmező után lefolyó tisztított szennyvízből
történő mintavétel műszakilag megoldható legyen.
3.1.2. Egyedi szennyvíz tisztító, kezelő létesítés engedélyezésének tilalma
Ha az ingatlant határoló közterületen a szennyvízelvezető mű műszakilag elérhető és rendelkezésre áll a megfelelő szennyvíztisztító-telepi kapacitás, akkor 2016. VI. 15.-től új szennyvízkezelő berendezés nem telepíthető.
A tilalom alól némi engedményt tesz a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdés a) pontja, miszerint engedély adható akkor, hogyha a közmű hálózat rendelkezésre áll, de az ingatlannak a megvalósított közműbe történő bekötése - a megvalósítás műszaki költségeihez képest - aránytalanul nagy költséggel jár.
3.1.3. Szennyvíztisztító létesítés engedélyezés folyamata
Kérelem
A szennyvíztisztító létesítésének engedélyezése céljából kérelmet kell benyújtani.
A kérelemnek forma-nyomtatványa nincs. A jegyző által rendszeresített kérelem segíthet abban, hogy a kérelem tartalma támogassa a kérelem elbírálásakor figyelembe veendő szempontok, feltételek teljesülésének vizsgálatát.
A kérelemben igazolni kell, hogy a létesíteni kívánt szennyvíztisztító által kibocsátott, - a 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 16/A. §-ában meghatározott, a rendelet 4. számú mellékletében rögzített, tisztított szennyvíz a minőségi követelményeknek megfelel.
A kérelem vizsgálata
Az engedélyezés előtt a jegyző köteles vizsgálni azt, hogy:
- a szennyvíztisztító létesítésének engedélyezése jegyzői hatáskörbe tartozik-e,
- nem áll-e fenn szennyvíztisztító létesítési engedélyezési tilalom, illetve
- a kérelmező kérelme elegendő információt tartalmaz-e, vagy indokolt hiánypótlásra felszólítani.
Az ügy áttétele hatáskör hiánya miatt
Ha a szennyvíztisztító létesítésének engedélyezése nem jegyzői hatásköbe tartozik, akkor az ügyet végzéssel átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező vízügyi hatóságnak.
Hiánypótlási felhívás
Ha a kérelmező kérelme hiányos, akkor a jegyző végzéssel hiánypótlásra hívhatja fel.
Az eljárás megszüntetése, ha annak okai fennállnak
Az eljárás megszüntetésének lehetséges okait az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 47. § (1) bekezdés tartalmazza.
Függő hatályú döntés
Ha a kérelem nem intézhető el a sommás eljárás keretében, akkor a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül függő hatályú döntést kell hozni.
A döntés formája jelen esetben határozat.
A függő hatályú döntésben az engedély megadásáról kell dönteni, melyhez joghatások csak akkor fűződnek, ha
- az ügyintézési határidő leteltével végleges döntés nem születik, vagy az eljárás megszüntetésre kerül, illetve
- az engedély megadásáról szóló függő hatályú döntés jogerőre emelkedéséről a kérelmező a hatóságtól külön értesítést kap.
Az engedély megadása
Az engedély tartalmára vonatkozó vízgazdálkodási jogszabályi előírás nincs.
Az engedélybe – az Ákr. előírásainak figyelembe vételén túl - rögzíteni indokolt az alábbiakat:
- az engedély feljogosítja a kérelmezőt az engedélyben meghatározott szennyvíztisztító - jelen esetben a saját célú szennyvíztisztító - megépítésére az engedélyben meghatározott követelmények betartásával,
- a kérelmező köteles a szennyvíztisztító használatba vételéhez, üzemeltetéséhez szükséges hatósági engedély megszerzésére, azaz az üzemeltetési engedélyeztetésre,
- a létesítési engedély érvényességi idejét, valamint az érvényességi idővel kapcsolatos előírásokat,
- kérelmező köteles a szennyvíztisztítót a létesítési engedély szerint létesíteni, ellenkező esetben vízgazdálkodási bírsággal sújtható.
Az engedély megtagadása
A jegyző köteles az engedély iránti kérelmet határozatban elutasítani, ha:
- a szennyvízelvezető közmű hálózat a szennyvíztisztító létesítéssel érintett ingatlan határán lévő közterületen rendelkezésre áll, és biztosított megfelelő szennyvíztisztító-telepi kapacitás, valamint nem áll fenn az az engedélyezési feltétel, miszerint a közműre való csatlakozás - az egyedi szennyvíztisztító létesítéséhez képest - aránytalanul nagyobb költségekkel jár,
- ha szennyvíztisztító létesítési feltételek valamelyike nem áll fenn.
Az engedély elutasításakor indokolt figyelmeztetni a kérelmezőt arra, hogy az engedély nélküli szennyvíztisztító létesítés vízgazdálkodási bírságot von maga után.
3.2. A szennyvíztisztító létesítmény üzemteltetésének engedélyezése
3.2.1. Szennyvíztisztító üzemeltetés engedélyezésének feltételei
A szennyvíztisztító üzemeltetés engedélyezési feltételeit a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdése - az általános engedélyezési feltételek szerint - határozza meg.
Az engedélyezés alapvető feltételei
A szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény akkor engedélyezhető, ha
a) az ingatlan mentén a szennyvízelvezető törzshálózat még nem épült ki, vagy az ingatlannak a megvalósított közműbe történő bekötése - a megvalósítás műszaki költségeihez képest - aránytalanul nagy költséggel jár, továbbá
b) a szikkasztásra a talaj alkalmas, a talajvízháztartást kedvezőtlenül nem befolyásolja, a talajt, a talajvizet, egyéb felszín alatti vizet vagy más befogadót károsan nem szennyez, és elszennyeződéssel nem veszélyeztet, valamint
c) a szennyvíz elhelyezése vízgazdálkodási, közegészségügyi, környezetvédelmi vagy egyéb érdeket nem sért, és megfelel az építmények kialakítására és elhelyezésére vonatkozó jogszabályoknak.
3.2.2. Üzemeltetési feladatok
Az egyedi szennyvíztisztító létesítmény üzemeltetési feladatait a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet határozza meg. Az egyedi szennyvíztisztító létesítmény üzemeltetése során a tulajdonosnak így gondoskodnia kell:
a) a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdés szerinti feladatok ellátásáról,
- az egyedi szennyvíztisztító létesítmény üzemeltetés feltételeinek biztosításáról,
- az egyedi szennyvíztisztító létesítmény működésének rendszeres, szemrevételezéssel történő napi ellenőrzéséről,
- az egyedi szennyvíztisztító létesítmény megközelíthetőségéről,
- a szükséges karbantartási munkák elvégeztetéséről,
-a keletkező hulladéknak a hulladékról szóló törvénynek megfelelő módon történő elhelyeztetéséről, ártalmatlaníttatásáról, és
- a vízügyi hatóság részére történő adatszolgáltatásról
b) a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdés szerinti feladatok ellátásáról, így:
- egyedi telepítésnél a meghibásodás, bűzképződés, tartós habképződés elhárításáról, valamint az üzemnapló rendszeres vezetéséről és a vízügyi hatóságnak történő bemutatásáról,
- programszerű telepítésnél a meghibásodás, bűzképződés, tartós habképződés esetén a felelős szolgáltató értesítéséről, valamint az üzemnapló rendszeres vezetéséről és a vízügyi hatóságnak, valamint a felelős szolgáltatónak történő bemutatásáról,
c) a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 27. § (4) bekezdés szerint:
- a tisztítómezővel ellátott oldómedencés létesítmény és
- az egyedi zárt szennyvíztároló
esetében a keletkező hulladék a hulladékról szóló törvénynek megfelelő módon történő elhelyeztetését és ártalmatlaníttatását igazoló, tárgyévre és előző évre vonatkozó dokumentumok, számlák őrzéséről.
Az üzemeltetési feladatok ellátója
Az egyedi szennyvíztisztító létesítmény üzemeltetési tevékenységet:
- a tulajdonos köteles ellátni, illetve
- a tulajdonos az üzemeltetéssel kapcsolatos kötelezettségeit átruházhatja.
3.2.3. A üzemeltetési engedély érvényességi időt követő ismételt kiadásának tilalma
Ha az ingatlant határoló közterületen a szennyvízelvezető mű műszakilag elérhető és rendelkezésre áll a megfelelő szennyvíztisztító-telepi kapacitás, akkor a 2016. VI. 15.-ét megelőzően telepített, hatósági engedéllyel rendelkező egyedi szennyvízkezelő berendezés üzemeltetési engedélye érvényességi idejének lejártát követően a mű üzemeltetője köteles a víziközmű-szolgáltatást igénybe venni.
(A 2016. VI. 15.-i dátum a 147/2010. Korm. rend. 16/C. § (1) a) bekezdés hatálybalépésének dátuma.)
Az üzemeltetés azonban tovább engedélyezhető a 72/1996. Korm. rendelet 24. § (2) bekezdés a) pontja szerint, - mivel a jogszabály csak engedélyezést ír, és nem csak létesítési engedélyezést - ha a közműbe történő bekötés aránytalanul nagy költséggel jár.
3.2.4. Az üzemeltetési engedély kiadásának tilalma
Ha a vízi-létesítmény - így a szennyvíztisztító - megépítése vagy átalakítása jogerős hatósági engedély nélkül, vagy a jogerős hatósági engedélytől eltérően történt, a létesítő részére az üzemeltetési engedély kiadása megtagadható.
3.2.5. Az üzemeltetési engedélyezés folyamata
Kérelem
Üzemeltetési engedély szükséges a szennyvíztisztító, mint vízi-létesítmény használatbavételéhez, használatához.
A kérelemnek forma-nyomtatványa nincs.
A kérelem vizsgálata
Az engedélyezés előtt a jegyző köteles vizsgálni azt, hogy:
- a szennyvíztisztító üzemeltetési engedélyezése jegyzői hatáskörbe tartozik-e,
- nem áll-e fenn szennyvíztisztító üzemeltetési engedélyezési tilalom, illetve
- a kérelmező kérelme megfelelő adattartalmú-e.
Az ügy áttétele hatáskör hiánya miatt
Ha a szennyvíztisztító üzemeltetési engedélyezése nem jegyzői hatásköbe tartozik, akkor az ügyet végzéssel átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező vízügyi hatóságnak.
Hiánypótlási felhívás
Ha a kérelmező által benyújtott kérelem hiányos, akkor a jegyző végzéssel hiánypótlásra hívhatja fel az ügyfelet.
Az eljárás megszüntetése, ha annak okai fennállnak
Az eljárás megszüntetésének lehetséges okait az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 47. § (1) bekezdés tartalmazza.
Az engedély megadása
Az engedély tartalmára vonatkozó vízgazdálkodási jogszabályi előírás nincs.
Az üzemeltetési engedélynek tartalmaznia kell:
- a szennyvíztisztító, mint vízi-létesítmény üzemeltetésének engedélyezését (lehetőség szerit az érintett létesítmény főbb üzemeltetési adatait),
- az üzemeltetéssel összefüggő feltételeket, jogokat és kötelezettségeket,
- az üzemeltetés jogcímét, ha az üzemeltető nem a létesítési engedélyben szereplő személy,
- az engedély érvényességi idejét.
(A jogszabály utal arra, hogy az üzemeltetési engedélyt érvényességi idő megjelölésével kell kiadni. A konkrét érvényességi időt azonban nem adja meg. Az engedélyt célszerű 5 évre megadni.)
Az engedély megtagadása
A jegyző köteles a szennyvíztisztító üzemeltetési engedély iránti kérelmet határozatban elutasítani, ha:
- a szennyvízelvezető közmű hálózat a szennyvíztisztító létesítéssel érintett ingatlan határán lévő közterületen rendelkezésre áll, és biztosított megfelelő szennyvíztisztító-telepi kapacitás, valamint nem áll fenn az az engedélyezési feltétel, miszerint a közműre való csatlakozás az egyedi szennyvíztisztító létesítéséhez képest aránytalanul nagyobb költségekkel jár,
- ha a szennyvíztisztító üzemeltetési feltételek valamelyike nem áll fenn.
Az engedély elutasításakor indokolt figyelmeztetni az érintett személyeket arra, hogy az engedély nélküli szennyvíztisztító üzemeltetés vízgazdálkodási bírságot van maga után.
3.3. A szennyvíztisztító létesítmény fennmaradásának engedélyezése
3.3.1. A szennyvíztisztító fennmaradása engedélyezésének feltétele
A fennmaradás engedélyezésénél azt kell vizsgálni, hogy a létesítésre vonatkozó feltételek a már elkészült szennyvíztisztító létesítmény esetében fennállnak-e.
A szennyvíztisztító fennmaradási engedélyezés feltételeit a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdése - az általános engedélyezési feltételek szerint - határozza meg.
Az engedélyezés alapvető feltételei:
A szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény akkor engedélyezhető, ha
a) az ingatlan mentén a szennyvízelvezető törzshálózat még nem épült ki, vagy az ingatlannak a megvalósított közműbe történő bekötése - a megvalósítás műszaki költségeihez képest - aránytalanul nagy költséggel jár, továbbá
b) a szikkasztásra a talaj alkalmas, a talajvízháztartást kedvezőtlenül nem befolyásolja, a talajt, a talajvizet, egyéb felszín alatti vizet vagy más befogadót károsan nem szennyez, és elszennyeződéssel nem veszélyeztet, valamint
c) a szennyvíz elhelyezése vízgazdálkodási, közegészségügyi, környezetvédelmi vagy egyéb érdeket nem sért, és megfelel az építmények kialakítására és elhelyezésére vonatkozó jogszabályoknak,
3.3.2. Egyedi szennyvíz tisztító, kezelő fennmaradása engedélyezésének tilalma
Ha az ingatlant határoló közterületen a szennyvízelvezető mű műszakilag elérhető és rendelkezésre áll a megfelelő szennyvíztisztító-telepi kapacitás, akkor 2016. VI. 15.-től új szennyvízkezelő berendezés nem telepíthető, így arra fennmaradási engedély sem adható.
A tilalom alól némi engedményt tesz a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdés a) pontja, miszerint engedély adható akkor, hogyha a közmű hálózat rendelkezésre áll, de az ingatlannak a megvalósított közműbe történő bekötése - a megvalósítás műszaki költségeihez képest - aránytalanul nagy költséggel jár.
Ekkor vizsgálni kell a megvalósítás költségeinek és a közműbe való csatlakozás kalkulált költségeinek viszonyát.
3.3.3. A szennyvíz tisztító fennmaradása engedélyezése
Kérelem
A szennyvíztisztító fennmaradása engedélyezése érdekében kérelmet kell benyújtani annak, aki a szennyvíztisztító tulajdonosa, és aki a tisztítóra vonatkozó létesítési engedéllyel nem rendelkezik, vagy a szennyvíztisztítót nem a létesítési engedély szerint valósította meg.
A kérelemnek központi forma-nyomtatványa, illetve tartalmi követelményi előírása nincs.
A kérelemhez azonban indokolt csatolni azt a dokumentumot, mely igazolja, hogy a létrehozott szennyvíztisztító által kibocsátott - a 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 16/A. §-ában meghatározott, a rendelet 4. számú mellékletében rögzített, tisztított szennyvíz a minőségi követelményeknek megfelel.
A kérelem vizsgálata
Az engedélyezés előtt a jegyző köteles vizsgálni azt, hogy:
- a szennyvíztisztító fennmaradási engedélyezése jegyzői hatáskörbe tartozik-e,
- nem áll-e fenn szennyvíztisztító létesítési engedélyezési tilalom, illetve
- a kérelem a szükséges adatokat tartalmazza-e.
Az ügy áttétele hatáskör hiánya miatt
Ha a szennyvíztisztító létesítésének engedélyezése nem jegyzői hatásköbe tartozik, akkor az ügyet a jegyző végzéssel átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező vízügyi hatóságnak.
Hiánypótlási felhívás
Ha a kérelmező kérelme hiányos, és emiatt az ügyben érdemi előrelépés nem történhet, akkor a jegyző végzéssel hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet.
Az eljárás megszüntetése, ha annak okai fennállnak
Az eljárás megszüntetésének lehetséges okait az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 47. § (1) bekezdés tartalmazza.
Az engedély megadása
Amennyiben a hatóság engedély nélküli, vagy hatósági engedélytől eltérően épített, átalakított szennyvíztisztító létesítmény megvizsgálása után - az eset összes körülményére is figyelemmel - a létesítő részére:
- a fennmaradási engedélyt utólag megadja,
- egyidejűleg vízgazdálkodási bírság megfizetését írja elő.
Az engedélybe - az Ákr. előírásainak figyelembe vételén túl - rögzíteni indokolt az alábbiakat:
- az engedély feljogosítja a kérelmezőt arra, hogy az engedélyben meghatározott vízi-létesítményt, szennyvíztisztítót engedély szerinti állapotban megtartsa,
- a kérelmező köteles a szennyvíztisztító használatba vételéhez, üzemeltetéséhez szükséges hatósági engedély megszerzésére, azaz az üzemeltetési engedélyeztetésre,
- a kérelmezőt vízgazdálkodási bírság terheli.
Az engedély megtagadása
A jegyző köteles az engedély iránti kérelmet határozatban elutasítani, ha:
- a szennyvízelvezető közmű hálózat a szennyvíztisztító fennmaradással érintett ingatlan határán lévő közterületen rendelkezésre áll, és biztosított megfelelő szennyvíztisztító-telepi kapacitás, valamint nem áll fenn az az engedélyezési feltétel, miszerint a közműre való csatlakozás az egyedi szennyvíztisztító létesítéséhez képest aránytalanul nagyobb költségekkel jár,
- ha a szennyvíztisztító fennmaradási engedélyezési feltételek valamelyike nem áll fenn.
Az engedély elutasításakor indokolt figyelmeztetni az érintett személyeket arra, hogy az engedély nélküli szennyvíztisztító üzemeltetés vízgazdálkodási bírságot von maga után.
3.4. A szennyvíztisztító megszüntetésének engedélyezése
3.4.1. A szennyvíztisztító megszüntetése engedélyezésének feltételei
A szennyvíztisztító megszüntetésnek jogszabályban meghatározott feltételei nincsenek.
3.4.2. A szennyvíztisztító megszüntetés tilalma
A szennyvíztisztító megszüntetési tilalomra vonatkozó előírás nincs.
3.4.3. A szennyvíztisztító megszüntetés folyamata
Kérelem
A szennyvíztisztító megszüntetését engedélyeztetni kell.
A kérelem vizsgálata
Az engedélyezés előtt a jegyző köteles vizsgálni azt, hogy a szennyvíztisztító megszüntetésének engedélyezése jegyzői hatáskörbe tartozik-e.
Az ügy áttétele hatáskör hiánya miatt
Ha a szennyvíztisztító megszüntetési engedélyezése nem jegyzői hatásköbe tartozik, akkor az ügyet végzéssel átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező vízügyi hatóságnak.
Az engedély megadása
Az engedély tartalmára vonatkozó vízgazdálkodási jogszabályi előírás nincs.
A megszüntetést engedélyező határozatban rendelkezni kell arról, hogy:
- az engedély feljogosítja a tulajdonost arra, hogy az engedélyben meghatározott szennyvíztisztítót elbontsa, leszerelje, eltávolítsa, eltömedékelje
- mennyi ideig érvényes az engedély.
II. A jegyző egyéb vízgazdálkodási döntésekkel összefüggő feladatai
A jegyző a vízgazdálkodási engedélyezési eljáráshoz kapcsolódva – a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet alapján több intézkedést, döntést is hozhat.
A jegyző a - 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdés alapján - vízgazdálkodási hatáskörben köteles és jogosult dönteni továbbá:
a) a települések belterületén a vizek természetes áramlásának, lefolyásának önkényes megváltoztatása folytán a szomszédos ingatlanok tulajdonosai között felmerült vitában a természetes lefolyás biztosításáról vagy az eredeti állapot helyreállításáról,
b) a közműves ivóvízellátással és szennyvízelvezetéssel (vízi közszolgáltatással) kapcsolatos eljárásban a szolgáltatót és a fogyasztót érintő jogokról és kötelezettségekről.
1. A vízgazdálkodási engedélyezéshez kapcsolódó egyéb döntések
Megvalósítás, átalakítás, megszüntetés, meghatározott módon történő használat elrendelése
A jegyző a vízgazdálkodási engedélyezési eljáráshoz kapcsolódva - 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (4) bekezdése alapján dönthet:
a) kút átalakításának, megszüntetésének, vagy meghatározott módon történő használatának elrendeléséről,
b) víztisztító létesítmény megvalósításának, átalakításának, megszüntetésének elrendeléséről.
Engedélyek módosítása, visszavonása
A jegyző a vízgazdálkodási engedélyezési eljáráshoz kapcsolódva a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (5) bekezdése alapján dönthet az egyes engedélyek módosításáról, visszavonásáról.
A jegyző által kiadott - létesítési, üzemeltetési, fennmaradási, illetve megszüntetési – engedély:
a) kérelemre, vagy
b) hivatalból
módosítható.
A módosítás akkor szükséges, ha az engedély alapjául szolgáló körülmények megváltoztak, de az engedélyezés feltételei fennállnak.
A jegyző az általa kiadott - létesítési, üzemeltetési, fennmaradási, illetve megszüntetési – engedélyt:
a) kérelemre, vagy
b) hivatalból
visszavonhatja.
Az engedélyt akkor kell visszavonni, ha az engedély alapjául szolgáló körülmények megváltoztak, és az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn.
Ivóvízminőség követelményhez kapcsolódó döntések
A vízgazdálkodási engedélyezéshez kapcsolódva hozandó döntések, intézkedések további szabályait a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 16/B. § (3) - (5) bekezdései határozzák meg az ivóvíz követelményeknek való megfelelése érdekében.
Ha a hatóság vagy az üzemeltető által végzett vizsgálati eredmények alapján a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala az ivóvíz minőségi követelményeinek való megfelelést nem tudja megállapítani, eljárást kezdeményez az engedélyező hatóságnál. Az eljárás kezdeményezésével egy időben csatolja a szakmai javaslatát indokolással ellátva, a megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása érdekében.
Amennyiben a jegyző, mint engedélyező hatóság az ivóvíz minőségi követelményeknek nem megfelelőségéről szerez tudomást, az alábbi feladatokat látja el:
- mérlegeli az emberi egészség védelme érdekében szükséges intézkedéseket,
- mérlegeli a kiszabásra kerülő vízgazdálkodási bírság mértékét,
- egyidejűleg legfeljebb 180 nap teljesítési határidővel kötelezi a saját célú ivóvízmű üzemeltetőjét a biztonságos ivóvízellátáshoz szükséges intézkedések megtételére.
A hivatal tájékoztatja a saját célú ivóvízmű üzemeltetőjét arról, hogy az alábbiak a szakmai tanácsadás igénybevételi lehetőségét biztosítják:
- az illetékes vízügyi hatóság,
- a kormányhivatal,
- a vízügyi igazgatóság.
1.1. Kúttal kapcsolatos feladatok jegyzői elrendelése
A jegyző a jegyzői vízgazdálkodási jogkörbe tartozó kutakkal kapcsolatban jogosult elrendelni a kút:
- átalakítását,
- megszüntetését,
- meghatározott módon való használatát.
Az elrendelésre akkor kerülhet sor, ha:
- a jogellenes, vagy káros létesítéssel, üzemeltetéssel, illetőleg
- a megfelelő létesítmény hiányával összefüggő,
a vízgazdálkodási, környezetvédelmi és közegészségügyi követelményeket rögzítő jogszabályi rendelkezések érvényre juttatása szükséges.
A jegyző a döntéseket az előzőekben ismertetett, 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 16/B. § (3)- (5) bekezdéseiben meghatározottak figyelembevételével hozza.
1.2. A víztisztítóval kapcsolatos feladatok jegyzői elrendelése
A jegyző a jegyzői vízgazdálkodási jogkörbe tartozó víztisztítókkal kapcsolatban jogosult elrendelni a víztisztító:
- megvalósítását,
- átalakítását,
- megszüntetését.
Az elrendelésre akkor kerülhet sor, ha
- a jogellenes, vagy káros létesítéssel, üzemeltetéssel, illetőleg
- a megfelelő létesítmény hiányával összefüggő,
a vízgazdálkodási, környezetvédelmi és közegészségügyi követelményeket rögzítő jogszabályi rendelkezések érvényre juttatása szükséges.
2. Vízfolyás megváltoztatása
A jegyző köteles dönteni az illetékességéhez tartozó település, illetve települések belterületén a vizek természetes áramlásának, lefolyásának önkényes megváltoztatása folytán, ha a szomszédos ingatlanok tulajdonosai között vita merül fel.
A jegyző az ügy megvizsgálását követően dönt:
- a természetes lefolyás biztosításáról vagy
- az eredeti állapot helyreállításáról.
Az ügy lefolytatása az Ákr. szabályai szerint történik.
Az eljárás kérelemre indul.
Az eljárás során a tényállás tisztázása érdekében a jegyző:
- helyszíni szemlét tarthat,
- meghallgatásra idézheti az érintett feleket,
- tárgyalást tarthat,
- szakértőt vehet igénybe.
3. A vízgazdálkodási bírság
A vízgazdálkodási bírság kiszabásáról rendelkezik:
- a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint
- a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet.
A vízgazdálkodási törvény szerint vízgazdálkodási bírságot kell kiszabni akkor:
- ha a vízi létesítmény megépítése vagy átalakítása végleges hatósági engedély nélkül, vagy a végleges hatósági engedélytől eltérően történt, a létesítő részére az üzemeltetési engedély kiadása megadható. Amennyiben a vízi-létesítmény megvizsgálása után - az eset összes körülményeire is figyelemmel - a létesítő részére a fennmaradási engedély utólag megadásra kerül, azzal egyidejűleg vízgazdálkodási bírság megfizetését is elő kell írni,
- ha az előzőeken túl jogszabályban, hatósági határozatban vagy közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban szereplő vízgazdálkodási előírást megszeg - ideértve a vízgazdálkodási adatszolgáltatási, nyilvántartás-vezetési kötelezettséget is. /lásd 1995. évi LVII. tv. 32/A. § (1) bekezdés/.
A 147/2010. (IV. 29.) Korm.rendelet 16/B. § (4) bekezdése kimondja, hogy amennyiben a jegyző, mint engedélyező hatóság az ivóvíz a minőségi követelményeknek nem megfelelőségéről szerez tudomást, mérlegeli a kiszabásra kerülő vízgazdálkodási bírság mértékét.
A bírság összege
A bírság összege:
- az engedély nélkül létrehozott építmény miatti vízgazdálkodási bírság esetén a létesítmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. Természetes személyre a kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot;
- az egyéb - 1995. évi LVII. tv. 32/A. § (1) bekezdés szerint - kiszabandó vízgazdálkodási bírság esetén a jogsértő magatartás súlyához igazodó, legfeljebb 1 000 000 forint lehet. A természetes személyre kiszabott bírság összege ez esetben sem haladhatja meg a 300 000 forintot.
A bírság megállapításának részletes szabályai
A bírság megállapításának részletes szabályait külön jogszabály, a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 438/2015. (XII. 2015.) Korm. rendelet tartalmazza.
A vízgazdálkodási bírság megfizetésére köteles személy
A vízgazdálkodási bírság megfizetésére:
- a vízimunka, vízi-létesítmény kivitelezője, illetve
- meghatározott esetekben a létesítő
köteles.
Akkor kell a vízgazdálkodási bírságot a vízimunka, vízi-létesítmény létesítőjével szemben kiszabni, ha:
a) a kivitelező kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a jogellenes létesítésért való felelősség nem őt terheli, vagy
b) a kivitelező személye nem ismert.
A vízgazdálkodási bírság kiszabásának tilalma
Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha
a) a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és
b) az engedély megadásának feltételei fennállnak.
Nem szabható ki vízgazdálkodási bírság:
a) a vizeket érő balesetszerű szennyezés azonnali elhárítása érdekében szükséges, valamint
b) a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló kormányrendelet szerinti rendkívüli védekezés műszaki feladataihoz kötődő, vízjogi engedély hiányában létesített vízi-létesítmények, vagy végzett vízimunka esetében, ha az egyébként engedélyezhető lett volna.
A bírság bevétel kezelése
A beszedett vízgazdálkodási bírság a központi költségvetés bevétele.
III. A jegyző vízgazdálkodási engedélyekkel kapcsolatos
nyilvántartási feladatai
A jegyzőnek a vízgazdálkodási jogkörben kiadott engedélyekkel kapcsolatban hatósági nyilvántartás vezetési kötelezettséget ír elő a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (7) bekezdése.
Ez alapján a jegyzőnek hatósági nyilvántartást kell vezetni:
- a létesítéshez,
- a üzemeltetéshez,
- a fennmaradáshoz,
- és a megszüntetéshez
kiadott engedélyekről.
Az engedélyeket külön célszerű vezetni:
- a kutak,
- a víztisztítók, valamint
- a szennyvíztisztítók
tekintetében.
A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
- az engedélyezett vízilétesítmény
- megnevezését,
- műszaki alapadatait,
- helyét (utca, házszám, hrsz.)
- rendeltetésének célját,
- létesítésének időpontját,
- az engedély
- kiadásának keltét,
- hatályát,
- az engedélyes személyét,
- kút esetében
- a kút átmérőjét,
- a kút talpmélységét.
A nyilvántartást minden év március 31. napjáig meg kell küldeni a vízügyi igazgatóságnak.
A nyilvántartásokat úgy javasolt kialakítani, hogy abból nyomon követhető legyen adott vízi-létesítmény esetében a kiadott engedélyek időpontja, érvényességi ideje, az esetleges módosítások, visszavonás stb.